Tudatos álmodás, önismeret

A WILD jelentése, éberen kezdeményezett tudatos álom, mert az álmodó ilyenkor közvetlenül éber tudattal jut be az álomba, anélkül, hogy megszűnne a tudatosság. Legtöbben úgy gondolják ez azért van, mert a test hosszú idejű mozdulatlanságával becsapjuk az agyunkat, ami azt hiszi, hogy ilyenkor az álmodó aludni tért. Amikor ez történik az elme lekapcsolja a szervezetet, amit közismert néven alvás paralízisnek hívunk. Nem kellemes dolog, nálam a lekapcsolás megkezdésekor a lábaim és a karjaim izomgörcs szerűen rángatóznak, amit egyre növekvő búgás hallása követ. Ne ijedjen meg senki, ez teljesen normális dolog.

Ezután az agy megkezdi a REM-fázisba jutást. TEHÁT TÉVHIT, MISZERINT AZ AGY CSAK 5-5,5 ÓRA UTÁN KÉPES AZ ÁLMODÁSRA, EGÉSZ ÉJSZAKA VÁLTAKOZNAK A NON-REM ÉS A REM SZAKASZOK, DE 5-5,5 ÓRA ELTELTÉVEL VÁLNAK A LEGINTENZíVEBBÉ AZ ALVÁS FOLYAMÁN.

Sok mód van arra, hogy álomba kerüljünk, de ez a leírás most a hagyományos WILD technikára épül, melyben az álmodó egyszerűen mozdulatlan marad és megvárja amíg a teste aludni tér.

Nézzük meg, honnan ered:

Háttere:

A WILD azaz Wake Initaited Lucid Dream elnevezést ki más, mint Dr. Stephen LaBerge adhatta volna neki, de az emberek, már évszázadok, évezredek óta használják.

Híres WILD-ezők között szerepel pl.: Salvador Dali aki egy transz szerű állapotról számolt be, melyben egy kitalált világban tudott sétálni.

A legtöbben úgy tartják, hogy szerzetesek találták ki, akik mély meditáció következtében léptek át az álomvilágba és ott elérték a Nirvanát.

Előkészületek:

Két alkalom a legtökéletesebb az álombajutásra. Az éjszaka közepén REM fázisból, valamint délutáni sziesztázáskor.

Az éjszaka közepén:

Meg kell tanulnunk azt, hogy közvetlenül a REM fázist megelőzően ébredjünk fel. Ez igen nehéz lesz, mivel a tudatunk a REM fázis után tér magához a legtöbb esetben. Az alvás kései szakaszaiban a REM fázisok egyre közelebb állnak egymáshoz, így célszerű 5 óra alvás után felébredni, majd éber tudattal megpróbálni visszaaludni.

Az Edmund Jacobson féle test ellazításos módszer alkalmazása is nagyon hasznos, ugyanis a merev izmok fájnak és kényelmetlenséget okoznak, ami akadályozza a WILD-et.

Sziesztázáskor:

Annak, hogy a délutáni szunyakor tett WILD kísérletünk eredménnyel járjon, teljesen meg kell tisztítani az elménk és mély relaxált állapotba kerülnünk. Erre a leghatékonyabb mód a meditáció.

Ha az elménk nem teljesen tisztul meg nehezebben fog átlépni a fizikai világból az álomsíkra.

Hogyan WILD-ezzünk?

Figyelmünk ráirányítása az átkapcsolásra:

A hagyományos WILD technika alapelve, hogy figyelmünket a külső fókuszról a belsőre irányítsuk rá. Feküdjünk le kényelmesen, és készüljünk neki az esti lefekvésnek.

A lényeg az, hogy elhitessük a testünkkel, hogy már alszunk, ilyenkor az agyunk automatikusan lekapcsolja azt. Ez az úgynevezett alvás paralízis. Ugyan ez történik minden egyes alvásunknál is, ahol öntudatlanok vagyunk. Ne aggódjunk, ha furcsának érezzük ez teljesen normális. Az alvás paralízis széles skálán mozog, van akinél nagyon intenzív a jelenség, de olyanok is akadnak, akik nem éreznek semmit sem.

Ugyan ebben az időben hipnagók képekkel találkozunk. Ezek lehetnek apró pöttyek, de döntő többségben -ugyanígy nálam is-, látványos képek és hanghatások fordulnak elő. Számos hallucináció létezik, melyek rengeteg formát ölthetnek.

A hipnagóg lenyomat jelzi számunkra, hogy közeledünk az álom felé, ez az ébrenlét és a tudatalatti köztes állapot. Fontos, hogy mikor ezek a képek megjelennek csak figyeljük őket és ne próbáljuk meg irányítani ugyanis azzal visszazökkentenénk magunkat az ébrenlét felé.

Átmenet:

Miután a külső fókusz sikeresen ráirányult a belsőre itt az ideje, hogy belépjünk az álomba. Ez vagy összejön vagy nem. Mikor már figyelmünk átirányult a belső fókuszra, de az álomkép még nem állt össze teljesen, könnyen beleeshetünk öntudatlanul az álomba. Ez azért fordulhat elő, mert az alvásciklusunk nem a megfelelő idejében vagyunk, és nem állunk készen, hogy egy másik REM szakaszba lépjünk.

Ha pedig belépünk az álomba két dolog történhet.

- Az egyik, hogy a hipnagóg képek és hangok megelevenednek, amit tudatosan elkezdhetünk irányítani. Napközben is gyakorolhatjuk az irányítás, erre remek technika az LDD valamint a VILD, amit a későbbiekben fogok bemutatni.

- A másik, ami ilyenkor -kezdő WILD-ezők esetében- elég gyakran előfordul, hogy a hipnagóg képek figyelésekor már azt hiszik, hogy az álmon belül vannak és egyszerűen felkelnek.

Vizualizált WILD.

Gyakran rövidítjük V-WILD-nek vagy VILD-nek. Lényege, hogy WILD-ezés közben egy saját vizualizált képet, történetet ültetünk bele az álom környezetbe. Magas tudatossági szintet igényel elképzelni, és megvalósítani egy adott álomképet, ezért ha nem rendelkezünk ezzel a képességgel, ne csüggedjünk, az ADA technika kiváló erre a célra, ami nem más, mint az egész napos éberség technikája. Tehát olyan apró dolgokat észrevenni, és figyelembe venni az életben, amit a legtöbb ember figyelmen kivül hagy vagy alapvetőnek vesz.

Figyeljük a lépéseinket, ahogy lélegzünk, figyeljünk oda saját magunkra és nem utolsó sorban figyeljünk a figyelemre is.

Kanyarodjunk vissza VILD-re. Ha a kép elképzelése nehézséggel jár és az ADA sem segít, akkor a kép fogalmát képzeljük el. Pl.: Látok egy fát a réten, a fa magas és gyönyörű fehér virágokat bontott, a rét fűszálait pedig a szél libegteti.

A hipnagóg képek meg fognak jelenni, és amint egyre élesebbé és részletesebbé válik, más érzékszerveinket is be kell kapcsolnunk. A példához igazodva miután látjuk a fát a réten, kezdjük el hallani a szelet, ami a fűszálakat mozgatja, fogjuk meg a fa kérgét és érezzük, hogy milyen érdes, szedjünk le egy virágot a fáról és érezzük az illatát, akár kostoljuk is meg és nézzük meg milyen az íze.

Nyilvánvaló, hogy a látás a legerősebb mind közül, de a tapintás, szaglás, hallás, ízlelés bekapcsolása jelentősen növeli a vizualizáció realitását, azaz valósabbnak gondoljuk tőlük az álom környezetet.

Fontos, hogy ne próbáljunk meg minden álomképet mi irányítani, hagyjuk, hogy a tudatalattink is dolgozzon. Például, ha elképzelünk egy autót, akkor az üléseket a felniket és minden apróbb részletet bízzunk a tudatalattira. Az álmunk egy saját autót fog létrehozni a saját elképzelése szerint. Mi csak az téma felvázolásáról gondoskodjunk, hagyjuk, hogy a részleteket az álom töltse ki.

Ezzel az alternatív WILD technika segítségével mi magunk festhetjük meg a környezetet, de megfelelő vizuális képességek nélkül nehéz lesz.

Stabilizáció:

Meg kell tanulnunk azt, hogyan teremtsünk egy biztos álmot magunk köré, ami nem esik szét azonnal. A figyelmünket el kell vonjuk az ágyunkban fekvő testünkről. A sarkunkon forgás a kéz összedörzsölése meghosszabítja az álmot és stabilabbá teszi azt. Figyelmetekbe ajánlom a pislogást is, ami nálam a leghatékonyabbnak bizonyult, próbáljátok meg magát a pislogást imitálni ugyan úgy, mint a kézdörzsölést vagy a forgást.

Tekintetünket soha ne rögzítsük, ugyanis az úgynevezett tekintetfixációnak köszönhetően fel fogunk ébredni.

Előnyök

Logikus:

Mint azt már említettem felkelésnél az agy logikai központja bekapcsol, ezért sokkal hatékonyabb, mint egy DILD technika önmagába véve. Ez különösen a délutáni szunyókálásoknál mutatkozik meg.

Visszaemlékezés:

Az éjszaka közepén álomból felébredve könnyebben vissza tudunk rá emlékezni és akár folytathatjuk is azt egy számunkra szimpatikus módon.

Az álom hossza:

Az álom hossza jóval tovább tart, mivel itt az álmodó a kezdetektől fogva éber tudatban szenderül álomba.

Hátrányok

Nehéz megtanulni:

Sokan nehéznek találják, hogy közvetlenül az éber állapotból az álom állapotába kerüljenek. Különböző külső ingerek lépnek fel, például holnap felelni fog az illető az iskolában, emiatt nem tudja teljesen megtisztítani az elméjét, ingerlékennyé válik és kizökken a WILD-ből. Időt vesz igénybe, amíg valaki teljesen megtanulja uralni a gondolatait.

Hamis ébredések: